All Posts

A mesterséges intelligenciáról egyre többet hallunk, szinte hetente jelennek meg új eszközök, új alkalmazások és új lehetőségek. ChatGPT, NotebookLM, Gemini, Copilot, Canva AI - a felsorolás folyamatosan bővül. Ez egyszerre izgalmas és bizonytalan helyzetet is teremthet. Jogosan merülhet fel a kérdés: „Melyiket érdemes használnom óvodapedagógusként?” A válasz elsőre talán meglepő: nem az eszköz kiválasztásával érdemes kezdeni, hanem a pedagógiai cél megfogalmazásával. A legfo

Bevezetés Az elmúlt két évben a kisgyermekkori nevelés digitális transzformációját vizsgáló nemzetközi szakirodalom példátlan ütemű növekedést mutatott. Míg néhány évvel ezelőtt a mesterséges intelligencia óvodai alkalmazása elsősorban jövőorientált koncepcióként jelent meg a tudományos diskurzusban, addig 2024 és 2026 között egyre nagyobb számban jelentek meg olyan empirikus kutatások, amelyek már konkrét pedagógiai beavatkozásokat, mérőeszközöket, curriculumfejlesztési mode

A 2026-os év első hat hónapja fordulópontnak tekinthető a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák oktatási alkalmazásának történetében. Miközben néhány évvel ezelőtt még elsősorban arról szóltak a szakmai viták, hogy vajon megjelenik-e a mesterséges intelligencia az oktatásban, ma már sokkal inkább az a kérdés foglalkoztatja a kutatókat, a pedagógusokat, az oktatáspolitikai döntéshozókat és a szülőket is, hogy milyen módon jelenjen meg, milyen célokat szolgáljon

Az elmúlt két évtizedben a digitális technológiák a mindennapi élet szinte valamennyi területét átalakították. Az okostelefonok, a közösségi média platformok, a streaming szolgáltatások, az online játékok, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek és a személyre szabott algoritmusok olyan információs környezetet hoztak létre, amelyhez hasonlóval az emberiség története során korábban nem találkozhattunk. Míg a digitális technológiák számos előnyt nyújtanak az információhoz

Az elmúlt időszakban egyre többször találkozunk a mesterséges intelligencia és például a ChatGPT nevével az oktatás és a nevelés világában. A szakmai beszélgetések jelentős része azonban gyakran magáról a digitális technológiáról szól: milyen alkalmazást használjunk, mire képes a rendszer, milyen új funkciók jelentek meg. Óvodapedagógusként azonban talán érdemes egy lépéssel hátrébb lépnünk, mert lehet még arról beszélgetnünk, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát. De

Hogyan alakítják az algoritmusok az óvodás gyermekek világértelmezését? Kulturális antropológiai és pedagógiai megközelítés a mesterséges intelligencia, a digitális környezet és az óvodai nevelés kapcsolatáról

A mesterséges intelligencia és a digitális platformok gyermekekre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években a nemzetközi szakpolitikai és tudományos diskurzus egyik központi témájává vált. A szabályozások, különösen az életkorhoz kötött korlátozások, látszólag egyértelmű irányt jelölnek ki: védeni kell a gyermekeket a digitális környezet potenciális kockázataitól. Nyilván szükség van-szabályozásra, ám a jelenlegi szabályozási rendszerek nem képesek ténylegesen betölteni e

A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik. Az algoritmusok működtetnek ajánlórendszereket, képfelismerő azonosítanak rendszerek tárgyakat, és digitális asszisztensek válaszolnak kérdéseinkre. Mindez felveti a kérdést: mikor és hogyan kezdődik a mesterséges intelligencia megértése? A válasz talán meglepő: sokkal korábban, mint gondolnánk. A kisgyermek természetesen még nem érti a neurális hálózatok működését vagy az adatfeldolgozás matematikáját.

A gyermekrajz értelmezése hagyományosan a fejlődéslélektan és a művészetpszichológia egyik klasszikus kutatási területe. A rajzot sokáig elsősorban a kreatív önkifejezés vagy a szimbolikus reprezentáció eszközeként vizsgálták. Az utóbbi évek interdiszciplináris kutatásai azonban egyre inkább rámutatnak arra, hogy a gyermekrajz a gondolkodás strukturális sajátosságainak egyik legkorábbi vizuális lenyomata is lehet. A rajzolás során a gyermek nem pusztán formákat hoz létre, han

Hogyan beszéljünk a mesterséges intelligenciáról a gyermekekkel? Az AI-gyermekkönyvek pedagógiai tipológiája A mesterséges intelligencia az elmúlt években nemcsak a gazdasági és a technológiai diskurzusban jelent meg, hanem fokozatosan belépett a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomba is. Míg a felnőttek számára az AI gyakran ipari, gazdasági vagy geopolitikai kérdésként jelenik meg, addig a gyermekirodalomban egy egészen más probléma kerül előtérbe: hogyan lehet

Hogyan értelmezhető a gyermek digitális élménye az AI korszakában? A mesterséges intelligencia egyre gyakrabban jelenik meg a gyermekek mindennapi környezetében. Hangalapú digitális asszisztensek, képfelismerő alkalmazások, algoritmusok által működtetett videóplatformok vagy intelligens játékok mind olyan digitális technológiai rendszerek, amelyekkel a gyermekek már kisgyermekkorban találkozhatnak. Az óvodapedagógus számára ezért egyre fontosabb kérdés, hogy hogyan lehet érte

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. A digitális korszak nem az iskolában kezdődik. Nem a felső tagozatban. Nem a középiskolában. Hanem ott, ahol a gyermek először találkozik intézményes keretek között a világgal: az óvodában. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia csendben belépett a kisgyermekkor ökoszisztémájába. Hangasszisztensek, algoritmusvezérelt videóajánlók, adaptív játékok, digitális naplórendszerek sokszor nem is „MI”-ként a

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. Egy este mesét olvastunk. A történetben volt egy kedves kis robot, aki segített a gyermekeknek rendet rakni és számolni tanulni. A mese végén a kislányom rám nézett, és megkérdezte: Apa, a robot tud szeretni? Ott, abban a pillanatban, nem a technológiára gondoltam. Hanem arra, hogy a kislányom milyen világba nő bele. Egy olyan világba, ahol a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen. Ahol

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. A ChildTech Agency Balance Framework (CABF) és stratégiai mátrix alkalmazása Az intelligenciaparadigmák pedagógiai értelmezése önmagában nem elegendő. A főbb szempont az, hogy a cselekvőképességi (agency) viszonyok átrendeződése empirikusan mérhetővé tehető-e. Ennek érdekében a CHILDTECHLAB HUN - OKOSÓVODA K+F alprogram keretében egy konceptuális mérési modell került kidolgozásra: a ChildTech Agency Bala

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. Az LLM-től az agency és a poszt-agency intelligenciákig A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években látványosan elmozdult a statikus, reaktív modellektől a komplex, részben autonóm, több lépéses döntési architektúrák irányába. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) megjelenése a nyelvi reprezentáció és a szövegalkotó képesség területén hozott áttörést. míg az agency intelligencia a célorientált, ter

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. Gyermekeink ma már nem csupán képernyőket használnak. Egy algoritmusok által szervezett világban nőnek fel. A videók, a játékok, a mesék egy része mesterséges intelligencia segítségével kerül eléjük. Nem véletlenszerűen jelennek meg a tartalmak: a rendszer figyeli, mire kattintanak, meddig néznek valamit, mire reagálnak gyorsan és ezek alapján ajánl újabb és újabb élményeket. Ez elsőre kényelmesnek tűnik.

1. A program fogalmi-elméleti háttere A CHILDTECHLAB HUN - OKOSÓVODA K+F alprogram olyan kutatás-fejlesztési (K+F) kezdeményezés , amely az óvodai pedagógiai gyakorlat és az AI-alapú technológiák integrációját empirikus, elméleti és gyakorlati síkon vizsgálja, fejleszti és validálja. A program célja emberközpontú, gyermek- és pedagógus-igényeken alapuló innovatív megoldások kialakítása és tudományos alátámasztása a korai években. Az alprogram neve kompozit jelentéssel rend

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. A 3–6 éves gyermekek ma már nem egyszerűen digitális eszközökkel találkoznak, hanem egy algoritmikusan szervezett környezetben nőnek fel. A mesterséges intelligencia nem önálló, látványos technológiaként jelenik meg az életükben, hanem láthatatlan infrastruktúraként: videóajánló rendszerekben, interaktív játékokban, mesegeneráló alkalmazásokban, beszédfelismerő platformokban. Lehet még arról értekezni,

Paradigmaváltás a koragyermekkori neveléstudományban Az elmúlt évben az AI jelenléte a köznevelésben a „technológiai kuriózum” kategóriájából a „rendszerszintű pedagógiai tényező” státuszába emelkedett. 2025-re a kutatási fókusz eltolódott az egyszerű eszközhasználattól a mélyebb, ontológiai és fejlődéslélektani kérdések irányába: Hogyan befolyásolja a generatív AI a gyermeki cselekvőképességét (agency)? Miként alakul át a transzparencia és a bizalom fogalma egy olyan környez

A családban ma már szinte elkerülhetetlen, hogy gyermekünk digitális eszközökkel találkozzon. Ezek az eszközök nemcsak képeket mutatnak vagy meséket játszanak le, hanem reagálnak: visszajeleznek, javaslatot tesznek, „válaszolnak”. Ez sokszor izgalmas, néha megnyugtató, máskor bizonytalan érzéseket kelt bennünk. Fontos azonban tudnunk: a kisgyermek nem technológiát lát. Élményt él át. Amikor egy digitális eszköz reagál, a gyermek jelentést alkot. Nem azt kérdezi magában, hogy