All Posts

A szakmai digitális kampányok értékelésének határai Egy szakmai hírlevél vagy digitális kampány után gyorsan megjelennek a számok: hány üzenetet kézbesített a rendszer, hány megnyitás és kattintás történt, és mekkora volt az arány. Ezek hasznos, de korlátozott technikai visszajelzések. A platformon rögzített eseményből nem következik közvetlenül a közönség figyelme, tanulása vagy szakmai alkalmazása. A megnyitási arány, vagyis az Open Rate, technikai platformmutató. E-mai

A Financial Times és a The Washington Post 52 cikkét vizsgáló ChildTech-pilot azt mutatja, hogy a gyermek leggyakrabban védelemre szoruló felhasználóként jelenik meg. Saját hangja és mindennapi digitális gyakorlata ritkábban válik láthatóvá, az óvodáskor pedig szinte teljesen hiányzik.

Mikor érdemes mérni egy szakmai hírlevél eredményét? A ChildTech Summer 2026 adatai megmutatják, hogyan alakulnak időben a megnyitások és kattintások, és miért fontos a mérési kontextus az eredmények értelmezésében.

Online vagy jelenléti továbbképzés? Egy friss kutatás 235 óvodapedagógus és kisgyermeknevelési szakember tapasztalatai alapján mutatja meg az online képzések előnyeit, korlátait és a személyes jelenlét továbbra is fontos szerepét.

Nem minden képernyőperc jelent ugyanazt. A képernyőidő mögött eltérő tevékenységek, társas helyzetek és gyermeki tapasztalatok állhatnak. Mit mutat meg a mérhető idő, és mi az, amit csak a használat kontextusának vizsgálatával érthetünk meg?

A mesterséges intelligenciáról egyre többet hallunk, szinte hetente jelennek meg új eszközök, új alkalmazások és új lehetőségek. ChatGPT, NotebookLM, Gemini, Copilot, Canva AI - a felsorolás folyamatosan bővül. Ez egyszerre izgalmas és bizonytalan helyzetet is teremthet. Jogosan merülhet fel a kérdés: „Melyiket érdemes használnom óvodapedagógusként?” A válasz elsőre talán meglepő: nem az eszköz kiválasztásával érdemes kezdeni, hanem a pedagógiai cél megfogalmazásával. A legfo

Bevezetés Az elmúlt két évben a kisgyermekkori nevelés digitális transzformációját vizsgáló nemzetközi szakirodalom példátlan ütemű növekedést mutatott. Míg néhány évvel ezelőtt a mesterséges intelligencia óvodai alkalmazása elsősorban jövőorientált koncepcióként jelent meg a tudományos diskurzusban, addig 2024 és 2026 között egyre nagyobb számban jelentek meg olyan empirikus kutatások, amelyek már konkrét pedagógiai beavatkozásokat, mérőeszközöket, curriculumfejlesztési mode

A 2026-os év első hat hónapja fordulópontnak tekinthető a mesterséges intelligencia és a digitális technológiák oktatási alkalmazásának történetében. Miközben néhány évvel ezelőtt még elsősorban arról szóltak a szakmai viták, hogy vajon megjelenik-e a mesterséges intelligencia az oktatásban, ma már sokkal inkább az a kérdés foglalkoztatja a kutatókat, a pedagógusokat, az oktatáspolitikai döntéshozókat és a szülőket is, hogy milyen módon jelenjen meg, milyen célokat szolgáljon

Az elmúlt két évtizedben a digitális technológiák a mindennapi élet szinte valamennyi területét átalakították. Az okostelefonok, a közösségi média platformok, a streaming szolgáltatások, az online játékok, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek és a személyre szabott algoritmusok olyan információs környezetet hoztak létre, amelyhez hasonlóval az emberiség története során korábban nem találkozhattunk. Míg a digitális technológiák számos előnyt nyújtanak az információhoz

Az elmúlt időszakban egyre többször találkozunk a mesterséges intelligencia és például a ChatGPT nevével az oktatás és a nevelés világában. A szakmai beszélgetések jelentős része azonban gyakran magáról a digitális technológiáról szól: milyen alkalmazást használjunk, mire képes a rendszer, milyen új funkciók jelentek meg. Óvodapedagógusként azonban talán érdemes egy lépéssel hátrébb lépnünk, mert lehet még arról beszélgetnünk, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát. De

Hogyan alakítják az algoritmusok az óvodás gyermekek világértelmezését? Kulturális antropológiai és pedagógiai megközelítés a mesterséges intelligencia, a digitális környezet és az óvodai nevelés kapcsolatáról

A mesterséges intelligencia és a digitális platformok gyermekekre gyakorolt hatásának kérdése az elmúlt években a nemzetközi szakpolitikai és tudományos diskurzus egyik központi témájává vált. A szabályozások, különösen az életkorhoz kötött korlátozások, látszólag egyértelmű irányt jelölnek ki: védeni kell a gyermekeket a digitális környezet potenciális kockázataitól. Nyilván szükség van-szabályozásra, ám a jelenlegi szabályozási rendszerek nem képesek ténylegesen betölteni e

A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik. Az algoritmusok működtetnek ajánlórendszereket, képfelismerő azonosítanak rendszerek tárgyakat, és digitális asszisztensek válaszolnak kérdéseinkre. Mindez felveti a kérdést: mikor és hogyan kezdődik a mesterséges intelligencia megértése? A válasz talán meglepő: sokkal korábban, mint gondolnánk. A kisgyermek természetesen még nem érti a neurális hálózatok működését vagy az adatfeldolgozás matematikáját.

A gyermekrajz értelmezése hagyományosan a fejlődéslélektan és a művészetpszichológia egyik klasszikus kutatási területe. A rajzot sokáig elsősorban a kreatív önkifejezés vagy a szimbolikus reprezentáció eszközeként vizsgálták. Az utóbbi évek interdiszciplináris kutatásai azonban egyre inkább rámutatnak arra, hogy a gyermekrajz a gondolkodás strukturális sajátosságainak egyik legkorábbi vizuális lenyomata is lehet. A rajzolás során a gyermek nem pusztán formákat hoz létre, han

Hogyan beszéljünk a mesterséges intelligenciáról a gyermekekkel? Az AI-gyermekkönyvek pedagógiai tipológiája A mesterséges intelligencia az elmúlt években nemcsak a gazdasági és a technológiai diskurzusban jelent meg, hanem fokozatosan belépett a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomba is. Míg a felnőttek számára az AI gyakran ipari, gazdasági vagy geopolitikai kérdésként jelenik meg, addig a gyermekirodalomban egy egészen más probléma kerül előtérbe: hogyan lehet

Hogyan értelmezhető a gyermek digitális élménye az AI korszakában? A mesterséges intelligencia egyre gyakrabban jelenik meg a gyermekek mindennapi környezetében. Hangalapú digitális asszisztensek, képfelismerő alkalmazások, algoritmusok által működtetett videóplatformok vagy intelligens játékok mind olyan digitális technológiai rendszerek, amelyekkel a gyermekek már kisgyermekkorban találkozhatnak. Az óvodapedagógus számára ezért egyre fontosabb kérdés, hogy hogyan lehet érte

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. A digitális korszak nem az iskolában kezdődik. Nem a felső tagozatban. Nem a középiskolában. Hanem ott, ahol a gyermek először találkozik intézményes keretek között a világgal: az óvodában. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia csendben belépett a kisgyermekkor ökoszisztémájába. Hangasszisztensek, algoritmusvezérelt videóajánlók, adaptív játékok, digitális naplórendszerek sokszor nem is „MI”-ként a

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. Egy este mesét olvastunk. A történetben volt egy kedves kis robot, aki segített a gyermekeknek rendet rakni és számolni tanulni. A mese végén a kislányom rám nézett, és megkérdezte: Apa, a robot tud szeretni? Ott, abban a pillanatban, nem a technológiára gondoltam. Hanem arra, hogy a kislányom milyen világba nő bele. Egy olyan világba, ahol a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen. Ahol

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. A ChildTech Agency Balance Framework (CABF) és stratégiai mátrix alkalmazása Az intelligenciaparadigmák pedagógiai értelmezése önmagában nem elegendő. A főbb szempont az, hogy a cselekvőképességi (agency) viszonyok átrendeződése empirikusan mérhetővé tehető-e. Ennek érdekében a CHILDTECHLAB HUN - OKOSÓVODA K+F alprogram keretében egy konceptuális mérési modell került kidolgozásra: a ChildTech Agency Bala

Kis kezek, nagy algoritmusok - az MI támogat, az óvodapedagógus kísér. Az LLM-től az agency és a poszt-agency intelligenciákig A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt években látványosan elmozdult a statikus, reaktív modellektől a komplex, részben autonóm, több lépéses döntési architektúrák irányába. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) megjelenése a nyelvi reprezentáció és a szövegalkotó képesség területén hozott áttörést. míg az agency intelligencia a célorientált, ter