top of page

Módszertani modellek az MI integrálására az óvodában

Kis kezek - nagy algoritmusok: az MI szerepe az óvodai mevelésben


A mesterséges intelligencia (MI) már az óvodai világban is jelen van, de a kulcs nem az eszköz, hanem az óvodapedagógus értelmező szerepe. A kérdés nem az, hogy kell-e MI az óvodába, hanem hogyan és mire használjuk. Az óvodapedagógus feladata, hogy az MI-t a játék, a mesélés, a mozgás és az érzelmi tanulás támogató eszközeként illessze be a napi gyakorlatba.


  • Mesélés: az MI segíthet a történetalkotásban, pl. mesekezdő ötleteket vagy karakterjavaslatokat ad, de a történetet mindig a gyermek és az óvodapedagógus együtt fejti tovább.

  • Zenei foglalkozás: hangfelismerő appok segítségével a gyerekek megfigyelhetik, hogyan „érti” a gép a ritmust, miközben fejlesztik saját hallási és mozgási figyelmüket.

  • Mozgásos játék: interaktív mozgásfelismerő MI-szenzorokkal nyomon követhető a mozgás, de a feladat mindig játék marad, a technológia csak visszajelzést ad.

  • Nyelvi fejlesztés: hangalapú mesélő és beszélgető appok bővíthetik a szókincset, de az értelmezés és a kapcsolat továbbra is az óvodapedagógusé.

  • Érzelmi intelligencia: MI-érzelemfelismerő eszközök taníthatják, hogy „mit lát” a gép az arcon – ezzel lehet beszélgetni az érzésekről, szociális helyzetekről.


A cél, hogy az MI ne irányítson, hanem reflektáljon: tükröt tartson, amit az óvodapedagógus és a gyermek közösen értelmez. Ez az emberközpontú, reflektív pedagógia adja az „okosóvoda” lényegét: a technológia nem helyettesít, hanem felszabadít.


Kapcsolódó tartalom:Facebook:Instagram

[Következő blog: Az óvodapedagógus új kompetenciái az MI-korszakban - hamarosan!]


 
 
 

Comments


bottom of page