Miért fontos kimondani, mit NEM engedünk meg az MI-nek az óvodában?

Kis kezek - nagy algoritmusok: az MI támogat, az óvodapedagógus kísér

Az óvodai nevelés és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról szóló beszélgetésekben gyakran a lehetőségek kerülnek előtérbe. Mit tud egy digitális eszköz? Hogyan fejleszt? Milyen hatékony? Ezek jogos kérdések, de önmagukban nem elegendők.

Óvodáskorban a legfontosabb kérdés gyakran kimondatlan marad: hol vannak a határok?

A gyermek nem képes értelmezni egy technológiai rendszer működését. Nem tud különbséget tenni emberi és mesterséges válasz között, és nem tudja kritikusan kezelni az algoritmikus visszajelzést. Amit tapasztal, azt érzelmi és kapcsolati szinten építi be.

Ezért a gyermekközpontú technológiai realizmus szerint nem minden technológiai megoldás elfogadható pedagógiai szempontból. Vannak gyakorlatok, amelyeket nem azért kell kizárni, mert „újak” vagy „digitálisak”, hanem mert ellentmondanak a kisgyermekkori fejlődés alapvető feltételeinek.

Ilyen például, amikor a pedagógiai visszajelzés, az értelmezés vagy az irányítás átkerül egy rendszerhez. Vagy amikor a gyermek önállóan, felnőtt kísérés nélkül találkozik „reagáló” technológiával. Ezekben az esetekben a technológia láthatatlan nevelőtárssá válik, anélkül, hogy erre tudatos döntés születne.

A határ kijelölése: nem tiltás.A határ: védelem.

Az óvodapedagógus szakmai felelőssége ma már nemcsak abban áll, hogy mit enged be, hanem abban is, hogy mit tart távol a gyermek világától.

Okosóvoda FB: https://www.facebook.com/profile.php?id=61581179361863