Az óvodapedagógus mint értelmező kísérő az MI korában

Kis kezek - nagy algoritmusok: az MI támogat, az óvodapedagógus kísér

Az óvodapedagógus szerepe soha nem volt pusztán nevelés. Kísérés, keretezés, érzelmi biztonság megteremtése, jelentések visszatükrözése: ezek azok a láthatatlan feladatok, amelyek a kisgyermekkori nevelés lényegét adják.

A digitális és az MI-alapú eszközök megjelenésével ez a szerep nem csökken, hanem felértékelődik.

Egy óvodás gyermek nem tud különbséget tenni egy emberi és egy mesterséges „válasz” között. Amit lát, hall, tapasztal, azt beépíti a világképébe. Ha ebben nincs jelen az óvodapedagógus értelmező kísérése, akkor a technológia önálló jelentéshordozóvá válik.

A gyermekközpontú technológiai realizmus szerint az óvodapedagógus nem technikai kezelő, hanem értelmező kísérő. Ő az, aki segít megnevezni, mi történik, határokat szab, és biztosítja, hogy a gyermek élményei emberi kapcsolatba ágyazódjanak.

Ez a szerep nem helyettesíthető alkalmazásokkal vagy automatizált rendszerekkel. A gyermeknek nem „okosabb” technológiára van szüksége, hanem jelen lévő, reflektív felnőttre.